A száraz granulálás egy olyan módszer, amelynek során a porított anyagot (a gyógyszerek és a segédanyagok keverékét) tömörítik a granulátum előállítása céljából. A száraz granulálást azokban az esetekben alkalmazzák, amikor a nedves granulálás befolyásolja a hatóanyag stabilitását és / vagy fizikai-kémiai tulajdonságait, valamint amikor a gyógyszer és a segédanyagok a nedves granulálási eljárás után rosszul vannak összenyomva. Ha a gyógyászati anyagok fizikai változásokon mennek keresztül szárítás közben (olvadás, lágyulás, elszíneződés) vagy kémiai reakciókba lépnek, akkor brikettet készítenek, vagyis a brikettet porból speciális brikettáló présekre préselik, nagy szerszámmal (25x25 mm) nagy nyomás alatt..
Van néhány követelmény a granuláló folyadék számára, amelyek egyike az, hogy a granuláló folyadék ne oldja fel a hatóanyagot. Granuláló folyadékként víz, etanol, aceton és metilén-klorid vizes oldata használható. A nedves granulálás kötőanyagaként a modern gyógyszergyártásban széles körű anyagot használnak, például: keményítőt (5-15% g / g), keményítőszármazékokat, cellulózszármazékokat, amelyek javítják a granulátumok rugalmasságát, valamint a zselatint (1-3% g / g) és PVP (3-10% g / g). A modern gyógyszeriparban a leggyakoribb és leghatékonyabb nedves granuláló kötőanyag egy szintetikus polimer, például a Collidone (PVP), amelynek különféle márkái (Collidon 25, 30 és 90F) széles körben kaphatók a piacon..
Ha szilárd anyagokat őrölnek a korábban figyelembe vett készülékeken, egy homogén termék gyakorlatilag lehetetlen, ezért a nagyobb részecskék elválasztására olyan műveletet kell végrehajtani, mint például szitálás. A szitálás az őrlés szerves része, hogy egy adott részecskeméret-eloszlással rendelkező keveréket kapjunk. A szitálás kiküszöböli a lágy por-konglomerátumot azáltal, hogy perforált lemezekre vagy meghatározott lyukméretű szitákra dörzsöli őket. A szitálás vagy a szitálás különféle méretű szemek keverékének sziták segítségével történő szétválasztásának két (vagy több) csoportra történő felosztása. A szitacellákon áthaladó szemcseméretet egy szám jellemzi. 16 különféle képernyő van, amelyek megfelelnek a 7 köszörülési foknak.
A granulátumot nedves tömeg granulálása során, speciális gépeken - granuláló készülékeken - nyerik. A granulátorok működésének alapelve az, hogy az anyagot perforált hengeren vagy hálón keresztül pengékkel, rugós tekercsekkel vagy más eszközökkel töröljék le. A törlő folyamatának biztosítása érdekében a gépnek optimális üzemmódban kell működnie túlterhelés nélkül, hogy a nedves tömeg szabadon áthaladjon a henger vagy a háló lyukain. Ha a tömeg kellően nedves és közepesen műanyag, akkor nem tömíti le a lyukakat, és a folyamat nehézségek nélkül megy végbe. Ha a tömeg viszkózus és lezárja a lyukakat, akkor a gép túlterheléssel működik, és rendszeresen ki kell kapcsolni a motort, és öblíteni a dob késeit. A granulátor tartalmaz egy munkakamrát, amelyben a granulálandó nedves anyagot egy adagolótölcséren keresztül táplálják.
A nedves granulálást porokra alkalmazzák, amelyek rossz folyóképességűek és nem eléggé tapadnak a részecskék között. Mindkét esetben kötőanyag-oldatokat adnak a tömeghez, hogy javítsák a részecskék közötti tapadást. A granulálást vagy a nedves tömeg törlését a por tömörítésével és egyenletes szemcsék - jó folyóképességű granulátum - előállítása céljából végezzük. A nedves granulálás egymást követő szakaszokat foglal magában: az anyagokat finom porrá őrlik, és a száraz gyógyászati anyagot összekeverik a segédanyagokkal; porok keverése granuláló folyadékokkal; granulálás; nedves granulátumok szárítása; száraz szemcsék porozása. Az őrlést és a keverést különféle kivitelű malmokban és keverőkben végezzük. A kapott port szitán szitáljuk.